Tartalom átvétel

cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid

Csákány (Ósvacsákány), Abaúj m., 1802. júl. 2. D. Gáspár földbirtokos és Kubinyi Júlia fia. Magyar, evang. A kassai és az eperjesi gimnáziumban végzett. Nyugalmazott főszázados (1819-1839. az 5. tüzérezredben, az aknász karnál és az 5. huszárezredben szolgált), Eperjesen él. Felesége előbb Újházy Antónia († 1847.), 1849 nyarától Szinnyei Merse Emma, gyermektelen. 1848. szept. 2- őrnagy, Sáros megye kisszebeni járásának nemzetőr parancsnoka. Decemberben csatlakozik Pulszky ezredes seregéhez, és részt vesz a Galíciából betört Schlik-hadtest elleni harcokban. A budaméri vereség (dec. 11.) után nemzetőr alezredes, és a Mészáros hadügyminiszter parancsnoksága alatt újjászervezett sereg (felső-tiszai hadtest) egyik dandárának parancsnoka lesz (dec. 26.). Az 1849. jan. 4-i kassai ütközetben dandárának helytállása menti meg a hadtestet a még súlyosabb vereségtől. Febr. 6 (1)- honvéd ezredes és hadosztályparancsnok, az akkor már Klapka vezette hadtestnél. Febr. 18. Kompoltnál meglepi és szétveri a császári fősereg egy előretolt vértes lovasosztályát. Helyt áll hadosztályával a kápolnai csatában (febr. 26-27.), és az áprilisi hadjárat küzdelmeiben. A váci ütközetet (ápr. 10.) követően a katonai érdemjel 3. osztályával tüntetik ki. A tavaszi hadjárat végén az I. hadtest lovas hadosztályának parancsnoka lesz (ápr. 30.). Jún. 2 (1)- tábornok (vezérőrnagy), a IX. hadtest parancsnoka a felső-magyarországi hadseregben. Az orosz betörést (június közepe) követően a Wysocki tábornok vezette 12 ezer főnyi sereg a tízszeres túlerő elől aktív utóvédharcok közepette vonul vissza a Kárpátoktól. Az oroszok előnyomulását lassítandó harcokat a lengyel légió dzsidásai és a IX. hadtest huszárai vívják, ez utóbbiakat többnyire Dessewffy vezeti. A visszavonulás Ceglédig tart. Itt, a tartalék hadtest csatlakozásával megalakul a 26 ezer főnyi Közép-Tiszai hadsereg. A sereg 3 ezer főnyi lovasságának parancsnoka Dessewffy lesz. A lovasság zömével Perczel tábornok júl. 20. Turánál támadást intéz egy orosz hadtest ellen. A véres harcban a huszárok egyik oszlopát Dessewffy vezeti, vitézségét a katonai érdemjel 2. osztályával ismerik el (júl. 25.). Július végétől a Szeged körzetében összpontosított fősereg lovasságának a parancsnoka. Ennek élén, az utóvéd szerepét betöltve, harcolja végig 154(Szőreg, aug. 5., Óbesnyő, aug. 6. Csatád, aug. 8.) a Temesvárig tartó visszavonulást. A temesvári csata végén huszáraival ő fedezi a magyar sereg menekülését. A csapatok ezt követő feloszlásakor emigrálni készül, Franz von Liechtenstein herceg, császári altábornagy, egykori ezredtársa felszólítására azonban a megadás mellett dönt (Karánsebes, aug. 19.). A volt bajtárs közben jár Haynaunál Dessewffy érdekében, de csak annyit ér el, hogy az aradi hadbíróságon kötél általi halálra ítélt (1849. szept. 26.) tábornokot „kegyelemből” golyóval végezték ki (okt. 6.)