Kirándulás Lenkey János nyomában - 2008.10.23-27. I rész
Kirándulásunk célja, hogy kövessük a 160 évvel ezelőtt hazatérő Lenkey János által vezetett huszárok útját. A korai, budapesti találkozó után az M3-as úton indultunk el és menetközben felvettük a csatlakozókat Pásztóról, Egerből, Miskolcról és környékéről, majd végül Debrecenből.
Első megállóhelyünk a beregi Csaroda volt - a falu a hasonló nevű patakról (Fekete víz) kapta a nevét - ahol a XIII. században épült templomot látogattuk meg. A templom körerkélyes tűhegyes tornya, zsindellyel fedett sisakja szerényen emelkedik a falu fölé. A templombelsőben az építéssel azonos időben, tehát a XIII. században, a hajó északi falára és a diadalív felületére freskók kerültek, m elyek a templom renoválása és általános feltárása során kerültek ismét napvilágra. Közülük talán a „mosolygó szentek” csoportja volt a legsajátságosabb: Kozma és Damján bizánci szentek a gyógyítás (orvosok és orvosságot készítők) szentjei, Péter, Pál és János apostolok, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Közülük is kiemelendő Kozma és Damján, kiknek képmása a szent korona képei között is megtalálható. A kora gót stílusban épült szentély bordás boltozata a XIV. század végére kész ült el. Freskói a feltámadott Krisztust és az apostolokat ábrázolják. A diadalíven négy latin egyházatya képe látható: Ambrus, Ágoston, Jeromos és Nagy Gergely pápa. A reformáció idején, 1642-ben fehérre vakolják és átfestik a templom belső falfelületeit és népies stílusú kék-piros levélcsokrokkal, drapériákkal díszítik. Ma a két falfestmény csoport (szentek és virág/drapéria) harmonikusan megfér egymás mellett. A karzat alatt látható Rédey Ferenc - egykori birtokos - epitáfiuma (valakinek az emlékére templomban elhelyezett, képzőművészeti értékű, feliratos emléktáblája) 1758-ból - támogatásával készültek a padok, a szószék és a kazettás famennyezet 1777-ben. Figyelemre méltóak a templom mai díszítésében alkalmazott beregi keresztszemes hímzett textíliák.
Csarodától már csak néhány perc a határ és Beregsuránynál a szomszédok jóvoltából négy órás „meditációs” gyakorlaton vettünk részt, így besötétedés után értünk Beregszászra, ahol már csak arra futotta az időnkből, hogy pénzt váltsunk és elfoglaljuk szállásunkat a közeli Nagyborzsován (a Borzsa folyó jobb partján) egy-egy vendégszerető magyar családnál, ahol finom vacsorával fogadtak és bőséges reggelivel indítottak útnak október 24-én. Sajnos nem tekinthettük meg a borzsovai gótikus stílusjegyeket is őrző református templomot mivel igen hosszú út állt előttünk ezen a napon. Nagyszőlős irányába haladva mellőztük Csetfalvát, ahol egy rendkívül szép gótikus festett kazettás famennyezetes református templom épült a XV. században. A torony nélküli templom előtt, az 1796-ban épített fa harangláb áll. A templomon emléktábla jelzi, hogy Móricz Zsigmond járt itt, édesanyja idevalósi volt. Járt itt Széchenyi István is mikor a Tisza szabályozás kapcsán hajózott erre és hajójuk megfeneklett egy zátonyon. Tiszaújlakon (Vilok) a valamikori Sóháznál fordultunk Nagyszőlős felé, ahol rövid pihenő keretében megtekintettük a Perényiek kastélyát és a kastélykertet. Perényi Zsigmond 1848/49-es mártír emléktáblájára az emlékezés nemzetiszínű masniját helyeztük és tiszteletére nemzetiszínű gyertyákat gyújtottunk.
Nagyszőlősön adta Bartók Béla 1892. május 1-én első nyilvános hangversenyét, a nagyszőlősi vár (Ugocsa vár, Kankó vár - ezt a nevet a szerzetesek durva ruhájáról a kalikóról kapta), a ferences kolostor és nem utolsósorban az itt termett bor érdemel még említést. A Tisza völgyében tovább utazva a huszti várhegyet láthattuk jobbról, ahol a Nagyág nevű folyó ömlik a Tiszába. A huszti vár egy vulkánikus eredetű kúp alakú magaslaton épült. Idegenvezetőnktől, Fodor Gyulától hallhattuk Huszt nevének eredeztetésére vonatkozó feltevéseket, mely szerint a sóbányászattal kapcsolatban lévő korona városok (Hosszúmező, Visk, Szigeth, Técső) kezdő betűi adták az ötödik korona város, Huszt nevét. A következő tervezett megállóhelyünk Técső volt, ahol a hétvégi forgalom és az útépítések következtében csak egy buszos városnézésre került sor. Láthattuk az 1896-ban felállított Kossuth mellszobrot és a Hollósy Simon festőművész mellszobrát, aki itt és korábban Nagybányán is eredményesen működő művésztelepet hozott létre, Rövid ismertetőt hallhattunk a református templomról, melynek kazettás famennyezete 1748-ban készült kb. 200 kazettából áll és díszítése rendkívül szerteágazó (virágdíszes, figurális és szöveges). Técsőt elhagyva Európa közepén álltunk meg rövid pihenőre, ebédre, ahol a monarchia hadmérnökei mérései alapján 1877-ben állították a Tisza partján azt az emlékoszlopot melynél minden arra járó készít egy-egy fényképet. Innét kezdve hosszú utazásban volt részünk. Gyakorlatilag csak célállomásunkon, a Szmotrics folyó által körülölelt Kamenyec Podolszkijban álltunk meg a szállodánknál ahol a vacsora elköltése után tértünk nyugovóra.
Galéria: Lenkey emléktúra