Tartalom átvétel

A nemzeti kokárda 1848.

nemzeti háromszín rózsa (kokárda)

 A kokárda, szalagcsillag, háromszín rózsa eredetileg rózsa szimbólum, heraldikai jelkép, főúri ruhadísz volt, amit a középkorban elsősorban a harcászatban alkalmaztak, mint csapat megkülönböztető jelzést.

A „cocarde”, vagyis kakastaréj (kakastollból is gyakran készültek kalapdíszek) a 18. századtól már politikai irányzatok megkülönböztetésére szolgált elsősorban és a francia forradalom idején vált kiemelt jelképpé a trikolorral egyetemben.  A franciák forradalmi kokárdájukat jellemzően a kalapjukon hordták.

Ha a kokárda nem csak egy köralakba rendezett szalagdísz, hanem két kis lelógó fecskefark szalag is kiegészíti, akkor azt pántlikás kokárdának, vagy szalagrózsának nevezik, míg ha a kokárdát egy szalagból készítik, felül hurkot képezve, akkor az az úgynevezett szalagcsík, vagy szalaghal.

A magyar kokárda színsorrendjével kapcsolatban létezik egy „vita” és egyes nézetek szerint a helyes színsorrend a kívülről befelé haladva zöld, fehér és vörös, hogy a szalaghal farkain a nemzeti színek jó sorrendben legyenek láthatók. Ugyanakkor minden eredeti 1848-49-es kokárda színsorrendje megegyezik a mindenki által ma is viselt és ismert kokárda színsorrendjével: kívülről haladva vörös, fehér és zöld.

Az első magyar kokárdákat Szendrey Júliához és Laborfalvi Rózához köti az emlékezet, akik párjaiknak készítettek háromszín rózsát a forradalom estéjén. A nemzeti szín kokárda hamar a márciusi ifjak, a honvédek és általában a forradalom általános jelképévé vált. Itthon a szalagcsillagot a kabát hajtókán, vagy a szívoldalon mellükön viselték a nemzeti függetlenedés eszméjét magukénak valló polgárok. Ez a melldísz kör alakú nemzetiszín formában kis lelógó pántlikájú volt. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalom eszméit magáénak vallja.

„Ki hazafinak tartja magát nemzeti szín pántlikából rósát visel, mely pántlika zöld, veres és fehérszínű tarka” (Csóka Péter öccséhez, 1848. március 21. Forradalom és szabadságharc (1848-1849) levelestára 1-4 kötet (V. Waldapfel Eszter, Bp. Közoktatási K. Művelt nép – Gondolat 1950-1965).

Érdekes lehet mai fejjel, hogy a 16. századtól használt magyar színekből, a vörösből, fehérből és zöldből képzett ma is ismert magyar nemzeti trikolor először az 1848-as áprilisi törvényekkel vált hivatalos jelképünkké.

Az is egy érdekesség ma már, hogy március 15-ét, egyik legfontosabb nemzeti ünnepünket nem lehetett mindig ünnepelni és nem csak a levert 1848-49-es szabadságharcot követő évtizedekben. De ez már egy másik poszt témája lehet.

Forrás: Wikipédia, „kokárda” címszó

Képek: korabeli és mai kokárdák és Vasváry Pál márciusi ifjú pántlikás kokárdával (Barabás Miklós műve)