Népszokásaink hónapról-hónapra - Október

Október - Mindszent hava (szerk. Csendes Istvánné)

Az őszi betakarítás, a termények eladása, tárolása, a következő gazdasági év előkészítése komoly feladatokat rótt a gazdákra, napszámosokra és béresekre.

A termés gazdagsága a parasztemberek egész életére kihatott. Nem csoda hát, hogy sokfélét kieszeltek, hogy kedvezően befolyásolják azt. Többek között úgy tartották, hogy a gyümölcsfákat holdfogytával kell ültetni és metszeni, hogy a fa a növő holddal feljődjön. Egyes helyeken a körte szedésekor sapkát, vagy kalapot dobtak fel a fára, hogy a következő évben akkorák legyenek a termések, mint a feldobott fejfedő. Volt, ahol piros szalaggal díszítették az ágakat szemmelverés ellen. Ugyanezzel a módszerrel  védték a kiscsibét, kiskacsát, de még sokszor a kisgyermeket is a rosszakarók, átkok ellen.

A megfigyelések alapján sokfelé a Ferenc-hetet tartották a legalkalmasabbnak a vetésre. Érdekes szokás volt, hogy a rossz szellem elűzésére a Ferenc-napot megelőzően kanászostorral durrongattak a közeli magaslatokon.

Az október elhozta a kukoricafosztás idejét is, ami igazi őszi társasmunka volt. A hazahordott kukoricacsöveket megfosztották száradó levelétől. E foglalatosság elnevezése tájanként változott. Hívták tengerihántónak, máléfejtőnek, vagy éppen bontónak. A segítőket általában meghívták, de volt olyan szokás is, hogy a kapura tűzött zöld gallyal jelezték, ha a háznál kukoricafosztás volt. Mint minden csoportosan végzett munkát, így ezt is viszonozni volt illendő. A munka végeztével pedig jöhetett az áldomás és a mulatozás.

Októberben töb szüretkezdő napot is ismerünk: pl. Ferenc napja, Teréz, Orsolya, Simon-Júdás napja. A szüret végeztével a legjobb szedőket megjutalmazták, a fiatalok bált, vagy felvonulást rendeztek. Ez utóbbi érdekessége volt a bodnár-, vagy kádártánc amelyek hordóabroncsokkal bemutatott táncok voltak.

Vendel és Dömötör a jószágtartók és a pásztorok védőszentjei. Volt, ahol szobrot állítottak Vendelnek, pásztor gúnyában, lábánál báránnyal és kutyával. Vendel és Dömötör nevenapján az állatokat sem befogni, sem vásárra hajtani nem volt szabad. Sokfelé juhászújévnek is nevezték e napokat, mert ott ekkor számoltak el a gazdának, és kötöttek újabb egyezséget a szolgálatra.