Hány hét a világ? (Petőfi Sándor)
Az elhalasztott katonaállítási törvény általános, majd részletes vitája 1848. augusztus 16-án kezdődött meg a képviselőházban. A halasztás elfecsérelt két hétnek bizonyult, ugyanis Josef Radetzky tábornagy osztrák csapatai Itáliában sikeresen háborúztak. Ennek hatására Batthyány Lajos és Mészáros Lázár igyekezett még az eddiginél is határozottabban elkerülni a nyílt szakítást Béccsel.
E megmutatkozott gr. Batthyány kormányfő parlamenti beszédében is, amikor a hadügyminiszter újoncállítási törvényjavaslatának beterjesztését azzal indokolta, hogy „ha oly alakban nem öntetik határozatunk, miszerint az Ő Felsége előtt elfogadhatónak látszik - leléphetne ugyan egy vagy más minisztérium, de törvény mégsem lenne belőle”.
Petőfi Sándor Hány hét a világ? címmel aktuálpolitikai verset akart közölni ebből az alkalomból, Vas Gereben lapjában a Nép barátjában. A főszerkesztő azonban elutasította, így a költő barátai segítségével volt kénytelen röpiratban terjesztetni a verset. Petőfi érdekes költeményében egy Pesten járt falusi érdeklődő legény szájába adta a valóságos dilemmát: „Pesten járt kend, bátya, ugyan mondja meg/ Mit csinálnak odafönn a követek? /Mondja, el a sok szép jó hírt felőlök, /Hadd buzduljon a szívem, hadd örülök./ ”Nem örülsz a pesti hírek hallatán,/… Nem akar az országgyűlés egyebet,/ Csak az egyet, hogy katonák legyetek”/... Éspedig nem magyarok, de németek./ Belebújtok majd a német ruhába,/ Német szóval vezetnek a csatába, /Német zászló, az a feketesárga,/ Avval mentek szegény Olaszországra?/… Olaszország minket soha nem bántott, /Egyet akar velünk: a szabadságot. /Ezért minket odavinni nyakára?/ Sose’ lépünk mi arra a határra./ Itt maradunk mi a magyar hazában,/ Ezt megvédjük mindhalálig mindnyájan,/ De magyar ruhában és magyar szóval,/ És a magyar háromszínű zászlóval./
Pázmándy Dénes házelnök tehát 1848. augusztus 16-án - immár második olvasatban - ismét vitára bocsátotta a képviselőházban az „újonczállítási t. Javaslatot”. Az osztály-bizottsági észrevételek alapján az eredetileg 12 paragrafusból álló szöveget kiegészítették és kibővítették 21-re. Ez kimondta: a csapatok, amíg az ország békéje nincs biztosítva, elsősorban a belső lázadások elnyomására használhatók fel, a magyar korona határain kívüli bevetése csak idegen hatalom által történő külső veszélyeztetés esetén kerülhet sor. Az újoncokból először azoknak az ezredeknek 3. zászlóaljait kell feltölteni, amelyek ténylegesen részt vesznek az országhatár térségében támadt zavargások felszámolásában. Az ezt követően fennmaradó újoncokból új ezredeket kell kialakítani, amelyeknek ügyvitele és vezényleti nyelve, zászlaja és ruházata, valamint jelrendszere kizárólag magyar. Mihelyt a körülmények lehetővé teszik, a sorezredeket is „magyar lábra kell állítani”, s egyesíteni az új magyar ezredekkel. A nemzethez lojális idegen ajkú tisztek, akik nem beszélik nyelvünket, rangjukhoz méltó nyugdíjjal nyugállományba vonulhatnak. A törzstisztek kinevezése magyar hadügyminiszteri ellenjegyzés mellett történik, alacsonyabb katonai beosztások esetén a miniszter saját hatáskörében intézkedik.
