Ifjabb Lenkey Károly (Lenkey János huszártábornok testvérbátyja) és Preydigó Mária kilenc gyermeket nevelt fel. Kovács Mihály (1818-1892) kora egyik jelentős „akadémiai történeti festésze”, Károly jó barátjaként több a családhoz köthető képet is festett többek között Károly feleségéről Preydigó Máriáról egy portrét és öt gyermekükről egy családi idil képet az 1850-es évekből, valamint az ún. „kéksapkás portrét” Károlyról az aradi rabságban. (tekintse meg galériánkat)

Erről a családi festményről a Képzőművészeti Kiadó gondozásában 1987-ben megjelent, Kovács Mihályról szóló Ludányi Gabriella írta albumban a következőket olvashatjuk:

„Lenkey Károly gyermekei 1850-53 körül.

A festmény a 19. század elejétől kedvelt képtípus, a tájba helyeztett családi csoportkép szép darabja, melyen az alakokat az egymáshoz fűződő érzelem kifejezésén túl életképi motívum: egy leesett madárfészek körüli foglalatosság is összeköti. Csak az ábrázoltak kilétét és a keletkezés idejét ismerve tűnik fel az idillikus ábrázolás finom szimbolikája: az lugasban összebújó öt gyerek a 12 év várfogságra ítélt Lenkey Károly honvédezredes árválkodó családja. A nagyfiú madárfészket óvó, figyelmeztető mozdulata, a kisebb kezéből elröppenő madár a Lenkey család életét megrázó szomorú eseményre, s a szabadulás reményére utal.

A gyerekeket Egertől délnyugatra magaslaton fekvő szőlőskert lugasában ábrázolta a festő, az emelkedőről a városból csak a székesegyház szentély felőli része látszik. A kép bal oldalán a két nagyobb lány, Ilka és Emma áll egymást átkarolva, középütt bátyjuk Albin a két kicsivel, Károllyal és Jankával. Figyeljük meg a gyerekek lélektanilag kitűnő jellemzését: a kicsik mit sem tudva önfeledten ugrándoznak, a két legnagyobb arca szomorú és gondterhelt, a középső kislány igyekszik komolyan viselkedni, de a képből kipillantó vidáman csillogó szemei jelzik, hogy még szívesen részt venne a kisebbek játékában.”

Nagyon érdekes látni ezeket a gyermek arcokat, hiszen ők a ma is velünk élő kortárs tábornoki ági Lenkey leszármazottak ősei: a Laky, Takács, Bodnár, Burai, Böck, Plossek, Vertán, Póka, Pintér, Pál  stb. vezetéknevekkel.