Időközben Görgey Artúr őrnaggyal került összeütközésre Heves- és Külső Szolnok vármegye közgyűlése, miután Mészáros Lázár hadügyminiszter augusztus 13-án un. mozgó nemzetőrség felállítását is elrendelte a vármegyékben. A hevesi újoncokat Szolnokra kellett irányítani, ahová kilenc megye tartozott. A tiszáninneni mozgó nemzetőrség parancsnoka az augusztus 27-én előléptetett Görgei Artúr honvédőrnagy volt, aki szeptember 13-án foglalta el új állomáshelyét. Az események ugyan csak tíz napra korlátozták ottani működését, de ez elegendő volt arra, hogy összetűzzön a hevesi politikusokkal. Szeptemberben kb. 700 hevesi nemzetőrt irányított megyéje Szolnokra, az új parancsnok azonban kevesellte a létszámot. Heves vármegye megyegyűléséhez arrogáns hangú levelet intézett és felhánytorgatta, hogy a bejelentett ötezer nemzetőrből két hónap alatt alig 700 ember jelent meg, s közülük csak 100 fő az önkéntes. Szeptember 21-én újabb levelet írt és ebben „tüzér, hidász és utász katonái számára rövid kardot” követelt, nem tartotta megfelelően felszereltségüket. Emellett felrótta, hogy „az emberek nagy részét a falvak, mert azok felruházására parancsot nem kaptak, ingben-gatyában indították útnak”. Sértő módon kijelentette, „ha a Heves megyei állandó nemzetőrség oly gyáva, hogy a maga soraiból ki nem állíthatna a vész pillanatában a magyar haza védelmére önkénteseket, legalább ruházza fel őket.” Joggal tett panaszt a vármegye a miniszterelnöknél és Görgei azonnali elmozdítását követelte: ilyen durva hangú levelet, „egy régibb idomú fekete-sárga zsinóros seregbeli tizedes sem írna”. Ez is közrejátszott abban, hogy a miniszterelnök szeptember 23-án Görgeyt Szolnokról átvezényelte a Csepel-szigetre. Itt azt a feladatot kapta, hogy akadályozza meg Josip Jellačić, Karl Roth és Hans Phillippovics tábornok csapatainak egyesülését.